A digitális kompetencia fogalma felöleli az összes információs és kommunikációs technológia által biztosított lehetőségek értő, kritikus és felelős használatát. A lehetőségek alkalmazásával megszerezhető kompetencia készség szintű elsajátítása tágabb lehetőséget biztosít az információátadás, -megszerzés tértől és időről független megvalósítására. Az oktatás terén emiatt kiemelten fontos ezen eszközök, lehetőségek bemutatásán túl, azok önálló, kritikus és kreatív alkalmazásának szorgalmazása is a diákok körében, amellyel párhuzamosan fel kell hívni a figyelmet annak veszélyeire, támogatva a kellően körültekintő és etikus használatot.

A 21-dik századi tanulói készségek közül 4K-ra vonatkozó alábbi ábra meglátásom szerint jól szemlélteti ezen kompetenciák egymásra épülését, pontosabban egymásba ágyazottságát. Értelmezésem és felfogásom szerint a kritikus gondolkodás elengedhetetlen feltétele hatékony és értő kommunikációnak, hiszen ha nem szűrjük meg a hallottakat, illetve nem reflektálunk a saját első gondolatainkra, akkor a kommunikációnk egysíkúvá, vagy szétszórttá válhat. Hasonlóan a másokkal való együttműködés kritikus gondolkodás nélkül nem feltétlenül teremt hozzáadott értéket a közös munka során; megfelelő kommunikáció nélkül pedig nem tudjuk átadni a saját, illetve megérteni a többiek javaslatát, ötletét, gondolatát. A kreativitásnak pedig mind a három korábban említett kompetencia feltétele, hiszen újító ötleteket kitalálni, megvalósítani ezek nélkül lehetetlen.

forrás: https://rioschools.org/21st-century-skills-practices-stuff/

A témához kapcsolódó következő videót érdemes megnézni, mert abban részletesen kifejtik a 21-dik századi készségek tartalmát érintve a tanári gyakorlatnak, a diák tanulásának és az infokommunikációs technológiának a szerepét is a kérdésben. Szemléletesnek tartom, hogy a videó tágabb környezetben vizsgálja a kérdést: figyelembe veszi az üzleti/gazdasági környezetet, a politikai döntéshozók szerepét és az oktatási szféra vezetőit/meghatározó szereplőit ezáltal holisztikus szemléletben közelíti meg a 4K kérdéskörét, beékelve az életvitelhez és karrierhez szükséges készségek és az információs, média és IKT készségek közé, továbbá érzékelteti, hogy mindhárom alapfeltétele az alaptantárgyak elsajátítása, illetve azok alkalmazása, vagyis a 3R (reduce, reuse, recycle) készségek megléte. A videó ismerteti a 4K készségeket tartalmuk szerint is, illetve egy-egy példán keresztül bemutat egy-egy konkrét oktatási folyamatot, amin keresztül az adott készség fejleszthető. 

Forrás: www.youtube.com/watch?v=QrEEVZa3f98 

A videóban leírt példákat adaptálva ebben a blogban pár lehetőséget ezen kompetenciák matematika oktatáson belüli fejlesztésére a számfogalom témakörén keresztül.

Kritikai gondolkodás

(elemez, bemutat, értékel, döntést hoz, problémát old meg)

Tanulók által végzett történeti kutatómunka a számfogalom fejlődésével kapcsolatban (kik,mikor mit tettek hozzá a matematika tudományhoz) internetes források és az iskolai könyvtár igénybevételével a téma bevezető óráján.

• Püthagorasz (ie. V.sz.): "A számok mindenek előtt."
  • számokat pontokkal ábrázolták (négyzetszámok; háromszögszámok)
  • 1+3=4, 1+3+5=9 négyzetszámok
  • 2+4=6=2*3, 2+4+6=12=3*4, stb. "hosszúkás" számok
  • érdekes történetek, legendák
• baráti számok fogalma a matematika történetben (ie. V. századtól 1960-ig)
• tökéletes számok
• prímszámok története és szerepe napjainkban a kódolásban
• negatív számok
• törtszámok
• irracionális számok
• stb

A kutatómunka végezhető csoportokban, vagy egyénileg, melynek eredményét csoportfeladat keretében lehet  vizualizálni (prezentáció, plakát, videó stb formájában) - ez már átvezet a kommunikáció témaköréhez.

Amennyiben a feladat eredménye egy ismeretterjesztő videó, amely esetleg megosztásra is kerül valamelyik videomegosztó internetes portálon, akkor ez már egy újrafogalmazott feladatnak, de legalábbis egy változtatásnak is tekinthető az SAMR (subsitution, augmentation, modification, redefinition) terminológia szerint.

Kommunikáció

(megfogalmazza a saját gondolatait, megérti a mások üzeneteit, írásban és egyéb kommunikációs eszközökkel is ki tudja fejezni magát)

A fenti kutatómunka is segíti mind a kommunikációs, mind a kollaborációs készségek fejlesztését. Ezen kívül a készség nagyon jól fejleszthető a témakör elsajátításának "célegyenesében" a problémamegoldás központú matematika oktatásban a különböző csoportmunkákon keresztül. Pl.: először egyéni, majd csoportos munka során érdemes szorgalmazni a különböző megközelítések mentén az eltérő megoldások meg-, illetve kitalálását. A megoldások csoporton belüli megbeszélését követően az egyik csoporttag ismerteti szóban a saját csoport megoldását az osztállyal, vagy átmenve a másik csoportokhoz osztják meg egymással a megoldásokat.

A megoldás menetét is lehet egy animáció segítségével bemutatni (pl oszthatósági szabályokkal kapcsolatos feladatok esetén)

Kollaboráció

(együttműködés)

A csoportmunka során nélkülözhetetlen az együttműködés, illetve feladatmegosztás, feladatkoordináció. Többek között igaz, vagy hamis oszthatósági állítások bizonyításakor a kísérletezések, az érvek, ellenérvek szintézise során megoldás megtalálása javítja a diákok együttműködési készségét. Fontos, hogy elkerüljük mind a potyautas jelenséget, mind a domináns "megoldó" magányos munkáját; ugyanakkor kis számú eltérő (pl. 2 jobb és 2 kicsit rosszabb) képességű gyermekekből álló csoport közös munkájával a tanulók képességei lényegesen fejleszthetőek.

Kreativitás:

A kreativitás nem csak a fenti vizuális bemutatók révén fejleszthető, hanem akár az érveléstechnikában, a többiekkel történő konstruktív vitában, illetve a szükség esetén több irányból megközelítő megoldási ötlet elmagyarázása során. A megoldási folyamat végén, akár a közös gondolkodás menetének, illetve amennyiben lehetséges a megoldás IKT technológia által támogatott bemutatása is elképzelhető.

Kommentekben szívesen fogadok további bevált ötleteket, kipróbált módszereket a matematikaoktatás területéről!